Dr. Veszprémy Márton: Aszcendensek keresése.
Trentai Gábor és a 120 híres magyar horoszkópja
Trentai Gábor 2006-ben megjelent, 120 híres magyar horoszkópja című könyve egyedülálló nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi asztrológiai irodalomban is: egy olyan horoszkópgyűjtemény, ahol a legtöbb személy születési ideje ismeretlen, és az aszcendenst az asztrológus, Trentai választotta. (A 120-ból 24 személyhez volt adata.)
Könyvében Trentai leírja, mi indította őt a gyűjtemény összeállítására. Radnóti Miklós aszcendensét a születési adat ismerete nélkül a Bak jelbe tette. Mikor megtudta, hogy a költőnek valóban Bak aszcendense volt, úgy érezte, érdemes megpróbálkoznia más híres személyekkel is. „Egy sikerült, és utólag beigazolódott próbálkozás megértette velem, hogy van érzékem ehhez a kísérletezéshez (…)” – írja könyve előszavában (5. o.).
Trentai pontosításainak értékelése azért merül fel, és egyáltalán azért lehetséges, mert könyve megjelenése óta több híres ember születési ideje is napvilágra került. Ezeknek az eseteknek a száma (ha Radnótit is ide vesszük) 16. A tizenhat esetből négyben sikerült Trentainak megtalálnia a helyes felkelő jelet, ami 25%-os találati arány. A négy személy Deák Ferenc, Ferencsik János, Herczeg Ferenc, Radnóti Miklós. Deák Ferenc helyes felkelő jelére csak a tervezett második kiadásban talált rá. (A mű javított kiadásának kéziratát Szabó Zsuzsanna vásárolta meg az örökösöktől az Asztrológusok Magyarországi Egyesülete számára.)
Miért tévedett Trentai ilyen sok esetben? A válasz egyik része abban a tényben rejlik, hogy nagyon nehéz feladatra vállalkozott. A horoszkóp egy nagyon bonyolult, soktényezős rendszer, így valakinek a helyes aszcendensét még akkor sem könnyű megtalálni, ha ismert a születési idő. Ugyanakkor rá kell mutatni arra is, hogy Trentai szisztematikusan követett el bizonyos gondolkodási, ha úgy tetszik, módszertani hibákat. Az aszcendenst ugyanis sok esetben a foglalkozás, a hivatás alapján választotta: az uralkodó Oroszlán (Horthy, Mátyás király, Rákóczi, Thököly), a költő vagy festő Mérleg (Jékely, Juhász Gyula, Munkácsy, Székely Bertalan, Szinyei Merse, Tóth Árpád), a főpap Nyilas (Pázmány, Prohászka), a gazdasági intéző Bika (Fekete István). „Egy ilyen nagyformátumú uralkodónál nyilvánvaló az Oroszlán-Kos tengelyállás” – írja Mátyás király horoszkópjának tárgyalásakor (131. o.). „(…) művészeknél, különösen festőknél, gyakori a Mérleg aszcendens” – jelenti ki Székely Bertalanról írva (304. o.) Aki elég sokat foglalkozott asztrológiával, az tudja, hogy a dolgok nem ilyen egyszerűek; az aszcendens jele és a foglalkozás között nincs egyértelmű összefüggés. Mátyás királynak valójában Bak aszcendense volt, Thökölynek és Prohászkának Szűz, Fekete Istvánnak Ikrek. Ahogy Nicolaus Klein és Rüdiger Dahlke írta: nem csak a Halakból lehet pap, a Kosból is lehet, de akkor vörös hajú ír falusi pap lesz, aki harcra és ellenállásra tüzeli a népet (A függőleges világkép, 243. o.). Az aszcendens alapján tehát elsősorban arra fogunk tudni válaszolni, hogyan végzi az illető a munkáját, de arra nem, hogy mit.
A Trentai könyvének tervezett második kiadásban revideált horoszkópok abból a szempontból is érdekesek, hogy Trentai, bár eredetileg nem adatokból indult ki, egyes esetekben elkezdett úgy viselkedni, mintha bemondott születési adatokkal dolgozna. Ilyen eset például Batthyány Lajos, akinek az aszcendensét az Oroszlán elejéről visszatette a Rák végére, Herman Ottó, ahol a Kos eleji aszcendenst visszatette a Halakba, Kisfaludy Károly, ahol az eredeti Rák végi aszcendenst csúsztatta át az Oroszlán elejére, és Kölcsey Ferenc és Szabó Dezső, ahol a Skorpió végi aszcendensből csinált Nyilas elejit. Szerb Antal esetében a Skorpió eleji aszcendensből lett Mérleg végi.
A megfogalmazott kritikai megjegyzések mellett természetesen nem szeretném elvitatni azt a hatalmas munkát és fáradságot, amit Trentai a gyűjtemény összeállításába fektetett. Ahogy erre Szabó Zsuzsanna is felhívta a figyelmet, az internet előtti korban még egy személy születésnapjának és alapvető életeseményeinek a felkutatása is komoly kihívást jelentett, nem is szólva a kézzel rajzolt horoszkóp-ábrák megszerkesztésével járó fáradságról.
Szintén elismerésre méltó, hogy a fent említett 24 esetben Trentai fontos születési adatokat tett közzé, bár nagy szívességet tett volna vele az utókornak, ha az adatok forrására rendesen hivatkozik is. (Egyelőre kizárólag Trentaitól ismert, hivatkozás nélküli adat Gárdonyi Gázáé, Krúdy Gyuláé, Mindszenty Józsefé, Németh Lászlóé, Szentkuthy Miklósé, Széchenyi Istváné és Vörösmarty Mihályé.)
Trentai vállalkozásának tanulsága az a számomra, hogy a születési adat ismerete nélkül korrigálni igen nehéz vállalkozás, amire nem nagyon érdemes időt és energiát fordítani, vagy csak nagyon indokolt esetben. Bizonyosságot úgyis csak akkor lelhetünk a kérdésben, ha valahonnan előkerül a születési adat, egyébként pedig igen nagy a veszélye, hogy egy téves horoszkóppal csapjuk be önmagunkat és a hozzánk fordulókat.
Ennek ellenére nem lehetetlen rátalálni egy személy helyes aszcendensére a születési idő ismerete nélkül. Két példát szeretnék az olvasó elé tárni a saját tapasztalatomból, ahol ez sikerült. A családban sokat gondolkoztunk, hogy vajon mi lehetett nagyanyám aszcendense, aki idős korára teljesen elveszítette érdeklődését a világ iránt; úgy töltötte a napjait, hogy már csak az ágyban feküdt, a plafont nézte, és néha felsóhajtott, hogy „Jaj, Istenem!”. Halak vagy Bika aszcendensre gondoltunk, végül az utóbbi mellett döntöttünk, mert elég jó gyakorlati érzéke volt, és ügyesen tudott varrni. Jó pár évvel később Baktay Ervin A csillagfejtés könyve című művének nagyapám által birtokolt példányából kiesett egy kis cédula, rajta nagyanyám születési ideje. Valóban Bika aszcendense volt. A másik példa „Lagzi Lajcsi” horoszkópja. Sokáig nem ismertem az aszcendensét, ám az arca nagyon hasonlított egy Nyilas aszcendensű ismerősömére, így feltételeztem, hogy neki is Nyilas aszcendense lehet. Pár év múlva rátaláltam az interneten a születési adatára: tényleg Nyilas az aszcendense.
A fenti két példa tanulsága számomra, hogy adat nélkül akkor van értelme elkezdeni a pontosítást, ha 1) olyan jól ismered a szülöttet, mintha évekig együtt laktál volna vele, 2) az arca nagyon erősen emlékeztet valaki máséra, akinek az aszcendense ismert és nem kétséges. Természetesen ezzel együtt figyelembe kell venni, hogy a horoszkóp egy bonyolult, soktényezős rendszer, és például egy aszcendensre vetett fényszög elég ahhoz, hogy megnövelje a lehetséges megoldások számát, és megnehezítse a döntést.
„Mit tegyen az az asztrológus, aki hazája leghíresebb, legismertebb egyéniségeinek szeretné produkálni a horoszkópját, és elvétve talál közöttük olyat, akinek legalább egy megközelíthető, korrigálható, rendszerint kerek születési óraadatát följegyezték, vagy írásaiban ő maga említette, pontosan mikor született” – tette fel a kérdést Trentai az előszóban (5. o.).
A válaszom: fogadja el, hogy a horoszkóp a születés óra-perc adatán alapul, és ennek hiányában a horoszkóp mindig szubjektív megítélés alapján készül.
Az alábbi táblázat időrendben tartalmazza a Trentai Gábor által a „120 híres magyarnak” javasolt aszcendenseket. Az első oszlop a 2006-es első kiadás előtti próbálkozásokat tartalmazza, ha ismertek. A második oszlop tartalmazza a 2006-os kiadásban szereplő adatokat. Ezután következnek a 2006 és a tervezett második kiadás közti próbálkozások, ha ismertek. A negyedik oszlopban szerepelnek a tervezett második kiadás aszcendensi, amennyiben eltérnek az első kiadásban közölttől. Az ötödik oszlop tartalmazza a valós születési adathoz tartozó aszcendenst, amennyiben ismert. A hatodik oszlop arról tájékoztat, hogy Trentai ismerte-e az adatot.
A részletes hivatkozásokat és ábrákat minden esetben az Asztrológia Páholy adatbázisának bejegyzései tartalmazzák. Az adatok első felét Szabó Zsuzsanna, a másik felét én tettem fel az adatbázisba.
2023. 01. 25. Dr. Veszprémy Márton