Szabó Zsuzsanna: Budapest horoszkópja, 1873
A cikk írásának kezdő időpontja: 2002.
Kiegészítések: 2006, 2018, 2020.
Dr Veszprémy Márton kiegészítése: 2023.
Szabó Zsuzsanna kiegészítése 2023.
Létezik Budapestnek is horoszkópja? – csodálkozhatnak sokan. Első hallásra nagyon meredeknek tűnik, pedig van az asztrológiának olyan szakága, amely nem személyek, hanem dolgok, történések, városok, országok asztrológiai vonatkozásaival foglalkozik.
Az asztrológiának azt a szakterületét, amely intézményeknek, vállalkozásoknak, közérdekű eseményeknek, városoknak, netán országoknak a horoszkópjával és elemzésével foglalkozik, mundán asztrológiának nevezzük. Magyarországon ezzel a területtel nagyon kevesen foglalkoznak, talán csak az utóbbi években kezdett el eziránt érdeklődni néhány asztrológus.
Budapest esetében az a nagyon ritka eset állt elő, hogy Pest, Buda, Óbuda és a Margitsziget egyesítésének időpontja ismert. Természetesen a városrészek egyesítését nagy előkészületek előzték meg.
Felmerül a kérdés, hogy milyen időpontot tekintsünk kezdési időpontnak? Ebben az esetben is szükség van egy konkrét időpontra, ami megadja az ascendenst, a házak szerkezetét, ahová a bolygókat be lehet rajzolni, pont úgy, mint amikor személyek horoszkópjáról van szó. Az asztrológiai hagyományok szerint a házaknak ebben az esetben is van konkrét jelentése, amelyekből következtetni lehet a különféle történésekre, eseményekre.
Baktay Ervin, korának egyik asztrológusa volt, aki 2 könyvet is írt asztrológia témában.
Az „Asztrológiai prognózis, avagy a jövőbe látás titka” című könyvében részletesen foglalkozik Budapest horoszkópjával.
A következő időpontot tekinti horoszkópja alapjául:
Budapest egyesítésének időpontja a korabeli iratok alapján:
1873. október 25, 10 óra 42 perc.
Ez egy szombati nap volt, Budapest első embere ezen a napon Ráth Károly lett. A pesti Vigadóban ekkor került sor arra a közgyűlésre, amikor megválasztották az első polgármestert, Ráth Károlyt.
Baktay Ervin könyvét, ezt az időpontot én a 70-es évek végén ismertem meg, kézirat formában.
A könyv 2001-ben a Baktay Ervin Asztrológiai Egyesület gondozásában jelent meg.
Az asztrológiai hagyományok szerint Magyarországot mindig is a nyilas jegyű országok közé sorolták. Általában egy ország, vagy város alapításnak időpontja nem ismert, de a tapasztalatok, az ország lakosaira legjellemzőbb tulajdonságok, a nép története, az ország történelme alapján a nyilas jegy – és arra jellemző tulajdonságok között analógiás összefüggéseket állapíthatunk meg. A hagyományok szerint az ország ascendense a nyilas 17 és 22 fok közzé eshet. Jelentős szerepet játszik a nyilas – ikrek tengely is.
Nézzük tehát lépésről lépésre, hogy mit olvashatunk ki az adott időpontra felállított horoszkópból:
Az ascendens a nyilas jegy 22. fokán áll, aminek ura a Jupiter, a 9. házban a szűz jelből nehéz fényszöget: kvadrátot vet az ascendensre. Ebből arra lehet következtetni, hogy a mindenkori vezetők, amikor kidolgoznak egy-egy programot a város, vagy az ország jövőjére vonatkozóan, akkor a tervezésnek mindig lesznek idealisztikus elemei, olyan jellegű nagyra törő célok, ami az adott realitások között nehezen valósíthatók meg. Ebben az esetben az egész országra is kihatással van minden, ami a fővárosban történik, mert ez egy kis ország, és ez a legnagyobb városa.
Amikor tehát a megvalósításra kerül a sor, akkor azért sem mehet minden úgy, ahogyan elhatározták, mert a népet jelölő Hold is kvadrátban van a Jupiterrel, márpedig minden tervet a nép, a dolgozók, a munkavállalók, a lakók és bejárók valósítanak meg. Az, hogy a Hold is a nyilas jegyben áll, az nagyon jó, mert azt jelenti, hogy a nép szereti a hazáját, a nemzeti érzések mindig jelentősen meghatározzák a közhangulatot, fegyvert fogni a haza megmentésének érdekében mindig hősies cselekedet volt, van és lesz. Sajnos a Hold a 12. házban áll, ami már nehezebb eset. A 12. ház témaköréhez tartozik a megszorítások, az elszigeteltség és a titkos ellenség, az árulás is, tehát az ország lakosságának ezekkel a problémákkal minden történelmi helyzetben szembesülnie kell. Sajnos az áruló a nép, a nemzet fiai közül kerül elő, és gyakran a Jupiter = törvény, igazság, hit nevében történik az árulás. A komolyabb, a történelem szempontjából fontos döntések körül kialakuló vita a megvalósítás szempontjából akadályozó tényező, és gyakran értelmezés kérdése lesz.
Szerencsére a Jupiternek több jó fényszöge is van: Merkúr szextil: gondolkodni, beszélni, érvelni könnyebb (mint cselekedni), mert a Merkúr a skorpióban és a 11. házban áll, de a Plútóval szembenállásban van. A szembenállás fényszögének a legfontosabb tartalma az egyensúly, a kiegyezés keresése, tehát, ha ez sikerül, akkor rendben mennek a dolgok, ha nem, akkor pedig viták vannak: a 11. ház az országban működő pártokat jelöli.
A Jupiternek szerencsés: trigon fényszöge van a Szaturnusszal, a sors bolygójával, ami a bak jelben uralomban van, azaz nagyon erős, hangsúlyos, és az 1-es házban azt jelenti, hogy a magyar nemzet nagyon kemény, a legnehezebb körülmények között is képes megmaradni, „a jég hátán is megél” és szorgalma, kitartása, munkabírása mostoha körülmények között is megmarad. (Milyen érdekes, hogy a külföldön élő magyarokra is jellemzően szokták ezt említeni.) A Jupiter a Szaturnusszal és a Plútóval „nagy trigont” alkotnak, ami az itt élőkben egyfajta kiválasztottság érzését teremti meg, és bontja ki – minden körülmények között.
A Jupiter 9. házban való állása miatt a külfölddel való kapcsolat a magyarok számára fontosabb lesz, mint az természetes lenne, mert minden nemzetnek első sorban a saját országában kell boldogulnia. Ez pedig időnként háttérbe szorul: Hold a 12. házban, karmikusan nehéz fényszögben a Plútóval, 5. házban: időnként a saját fiai okozzák a nehézségeket. Mikor lehet ez? Akkor, amikor a tranzit (jelenlegi) Plútó állás szerint aktuálissá válik.
A Nap a X. házban, a skorpióban a nyilas tendenciákat úgy színezi át, hogy a skorpió önmarcangoló, kutató, saját magán is kisérletező, néha vesztébe rohanó tulajdonságait is belevegyíti. Fontosabbá teszi a Plútó mindenkori állását. A Plútó jelenleg (2006-ban) a nyilas 27 fokon nem csak kellemetlen helyzetet teremt, hanem önértékelést, önkritikát, bölcsességet és kiegyezést kíván az ország vezetőitől és lakosságától egyaránt. Egyben lehetőséget teremt például az orvosi kutatásokhoz, különösen a Plútóhoz tartozó betegségek ellenszerének megtalálásához. Az AIDS, a leukémia, védőoltások, a vérrel kapcsolatos kutatások is fontosak lehetnek. (A művérrel kapcsolatos eredményeket nem lenne szabad hagyni elvesztegetni.)
A Neptun a 4. házban, a haza házában áll, ami a titokzatos, kissé közös, bizonytalan dolgokat jelképezi, vagyis, hogy a magyarság gyakran elveszítette önállóságát a saját hazájában. A Neptun Szaturnusszal való kvadrátja (nehéz találkozása) jelzi, hogy ez gyakran „sorsszerű”, vagy az ország vezetői a hatalomra jutásuk után nem állnak a helyzet magaslatán. A Szaturnusz a rend, a fegyelem, a következetesség bolygója is, tehát ez nagyon fontos minden korban a vezető részéről, de mindenkinek nagyon nehéz következetesnek maradni, mert valamiféle bizonytalanság örökké körüllengi a határozott döntéseket is.
A Neptun a kos jelében áll, amihez a Mars és a háború is tartozik. A Mars egyébként az 1-es házban áll, amiből arra lehet következtetni, hogy ez egy harcias, energikus nép, képes arra, hogy megvédje magát. Nagy dicsőséges csatákat vívott már, de vajon a győzelmet meg tudja-e tartani? Nehezen, mert a Mars egyik fényszöge karmikus: az Uránusszal, a 8. házból: valami hirtelen, a végén mindig közbejön.
A Mars kvadrátja a Vénusszal arra utal, hogy gyakran veszti el a szépségét ez a gyönyörű ország, amely Európa legszebb virágoskertje is lehetne, hiszen a Vénusz uralomban = nagyon erősen áll a Mérleg jegyben. A Nappal alkotott 30 fokos fényszöge szerint mindig újjá fogják építeni, és a csodájára járnak, amikor a Vénusz tranzitban ezt lehetővé teszi.
Egy nép történelme során sok fontos időpont ismert, ezek mindegyikére fel lehet állítani egy-egy horoszkópot, és minden bizonnyal jellemző összefüggéseket lehet tenni ezek alapján. Mindegyik jellemző az adott korra, a történelem menetére. Érdemes ezeket felrajzolni, és elmélkedni felette.
A téma különleges érdekessége, hogy a rendszerváltás előtt az október 25-i dátum volt az ünnepségek időpontja. A rendszerváltás után megjelent a város alapításával kapcsolatban egy másik dátum is: 1873. november 17. Az elmúlt években ezt az időpontot ünnepelték, már ami a nyilvánosságot illeti. Ez „csak” 24 nap eltérés. Vajon hogyan lehetséges ez?
Búza Péter: Első nap Budapesten című könyvét a következő idézettel kezdi:
„…. a tanács részéről tett azon indítvány, hogy a főváros tényleges egyesítésének napjául f. é. november 17-e tekintessék és pedig azon okból, mert e napon a pesti, budai és ó budai hatóságok működése megszűnvén, a főváros tanács nemcsak megalakult, hanem az ügyek vitelét tényleg átvette és rendszeres működését meg is kezdte: a közgyűlés által egyhangúlag elfogadtatott.”
(részlet Budapest székesfőváros 1873. december 3-i közgyűlésének jegyzőkönyvéből)
Az idézetből egyértelműen kiderül, hogy ez egy utólag: december 3-án eldöntött időpont, amitől persze még igaz lehet.
Itt nem szerepel óra adat, tehát ascendenst nehéz megállapítani, de a nyilas 19 fok körüliből az előbbiekben vázoltak alapján el lehet indulni.
Ha az 1873. november 17-ére felállított horoszkópot nézzük, akkor az ascendensen áll a Merkúr. A Hold az Mc tengelyen, bár igaz, hogy Szaturnusz, Mars kvadrátban van, de mégsem a Jupitertől támadottan, ami nem csak Magyarország bolygója, hanem a „legnagyobb jótevő” bolygó is.
Ebben az állásban azt jelentheti, hogy a nép, a nemzet sorsa nehéz ugyan, de a lakosság érdeke mindenki, leginkább a vezetők által „szem előtt van tartva”. A Jupiter kedvező fényszögben, trigonban van a Marssal, aminek hirtelenségét a Szaturnusz együttállás is jelentősen csökkenti. Minden más pontot alaposan megvizsgálva jelentősen „szebb” horoszkópot kapunk. Mindezeket – történelmi ismereteim alapján - nem érzem igaznak, de ha én választhatnék, én is ezt választanám.
Azt lehet mondani, hogy a magyarok ezt a képet szeretnék mutatni magukról, talán ilyenek is lehetnének, vagy ilyenné válhatnának, de sajnos nem ilyenek.
Vannak ebben is „kellemetlen” fényszögek és kapcsolódások. Összességében – Baktay elmélkedéseit is figyelembe véve - lehetséges, hogy megnézhették ezt akkor asztrológusok, utólag ezt találták asztrológiailag megfelelőbbnek, és ezért javasolták ezt a napot a város születésnapjaként ünnepeltetni? Akkoriban sem volt az asztrológusoknak túl nagy elismertségük, tehát a részemről ez csak egy ötlet. Ha megkérdeztek volna asztrológust akkoriban, ez soha nem derülhetne ki.
Bárhogy is nézzük a Neptun kvadrát Szaturnusz által jelzett bizonytalanság itt is megjelenik. A skorpió Nap megmarad, oppozicióban a Plútóval, választanánk akkor ilyen időpontot?
Mi talán nem, és sokat töprengtem azon, hogy mi lehet a megoldás?? Rájöttem, hogy akkor, 1873-ban a Plútóról még azt sem tudták, hogy létezik, tehát azt nem vették-vehették figyelembe. Így tehát a horoszkópot leginkább csak a Szaturnuszig kell értelmezni. A Plútót 1930-ban fedezte fel Lowell, a Neptunt 1846-ban Galle, az Uránuszt 1781-ben Herschel. A Szaturnuszon túli bolygók közül a Neptun és az Uránusz volt 1873-ban ismert, de a hozzá kapcsolódó asztrológiai tartalmak csekély mértékben. Tehát amikor kedvezőbb időpontot kereshettek, az itt megjelenő szembenállásokat nem vették figyelembe, különösen a Nap tág oppozíció Plútót nem. Ezért lesz sokkal jobb ez a horoszkóp, de nekünk, akik minden bolygóállást ismerünk, feltárulnak az akkor rejtve maradt dolgok is. Vagyis nem lehet a sorsot megváltoztatni azzal, hogy egy másik időpontot veszünk figyelembe, legalábbis ilyen kis időtávnál.
Jalsovszky Katalin és Tomsics Emőke, a Magyar Nemzeti Múzeum két tudományos munkatársa által készített gyönyörű könyv az 1860 és 1890 közötti Budapest életét mutatja be. (Címe: Budapest az ikerfőváros) A könyv abban erősít meg, hogy a város egyesítésének időpontját a korabeli iratok szerint október 25-re kell tenni, „november 17-én nem történt semmi.” – írják a könyv szerzői.
A 2 dátumról itt is lehet olvasni:
http://hogyantortent.com/pest_buda_es_obuda_fovarossa_egyesitese/
Megjegyzem még, hogy Magyarországot sújtja az úgynevezett turáni átok, miszerint mindenben legyen megosztottság, kettősség, vita, rivalizálás, és emiatt a magyarok a saját hazájukban sem férnek meg egymással. A különös kettősség bizonytalanságot és rendetlenséget jelent, ami végül apátiához vezethet, az emberek nem tudják mihez tartsák magukat. Ez a Budapest létrejöttének 2 közeli dátumában is megnyilvánul.
A turáni átokkal kapcsolatban lehet gondolni a Hunor – Magor megosztottságra, Széchenyi István és Kossuth Lajos vitájára, Rákosi Mátyás és Rajk László drámájára, Kádár János és Nagy Imre ellentétére, és Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc közötti ellentétre. A pároknak ugyanabban a jelben van a Napjuk.
Újabb érdekesség, hogy a Magyar Köztársaság kikiáltásának időpontja 1989. október 23, 12 óra 05 perc.
Az ascendens ekkor bak 8 fok 33 percen állt, rajta a Szaturnusz és a Neptun, ami azt jelenti, hogy az előttünk álló időszak nagyon nehéz lesz: zavaros a Neptun miatt, a Szaturnusz miatt szegénység és nélkülözés lesz a széles népesség körében. Ez a Szaturnusz – Neptun együttállás Jupiter oppozícióban van, ez azt jelenti, hogy a törvénykezés nem lesz megfelelő, mert a törvényeket kijátsszák. A Jupiter a 7. ház csúcsán a rákban, ami a haza jelölője, alapvetően jól áll, hazánk nemzetközi megítélése jó, de ezt nagyon el lehet rontani a Neptun általi zavaros gondolkodással, és jogalkotással, illetve a lakosság korlátozásával – a Szaturnusz a korlátozás bolygója. A Plútó az MC-hez közel: tehát minden Plútó analógia nagyon fontos szerepet fog játszani a közeli történelemben. A Nap szinte fokszámra ugyanott, ahol Budapest egyesítésének idején volt. A többi dologban vannak elérések, de jellegében a két csillagkép hasonló elemeket hordoz.
Baktay Ervin az említett könyvében felveti azt az ötletet, hogy vajon meg lehet-e változtatni egy nép, egy város sorsát, ha egy asztrológusok által előre kiszámított, kedvezőbb időpontban átszervezik a várost, új nevet kap, vagy új köztársaságot kiáltanak ki? Meg lehet-e határozni előre egy olyan időpontot, amikor kedvezőbb jegybeli állások, házhelyzetek és fényszög kapcsolatok lennének? Véleménye szerint össze kellene hívni az asztrológusokat ennek érdekében, egy komoly tanácskozásra.
(Ezért is jutott eszembe – hátha megtették?)
Meg lehet tehát változtatni asztrológiai segítséggel egy nép, egy főváros életét? Például azzal, hogy esetleg ne Budapest legyen az ország fővárosa? Szerintem nem, mert az alaptendenciák visszatérnek, a meg nem oldott problémák új köntösben jelentkeznek. Ezeket a problémákat egy erős plutonikus hatás alatt esetleg fel lehet dolgozni, a feszültségeket oldani szükséges, de az igazság valahol ott van, hogy az új generációknak a tapasztalatok önmagukban nem adhatók át, minden generációnak, minden embernek saját tapasztalatokra van szüksége.
2006. november
Irodalom:
Búza Péter: Első nap Budapesten, Maecenas Könyvek, Budapest, 1998.
Jalsovszky Katalin - Tomsics Emőke: Budapest az ikerfőváros, Helikon Kiadó, 2003.
Baktay Ervin: Asztrológiai prognózis, avagy a jövőbe látás titka, Sindbad Kiadó, 2001.
----------------------------------------
Szabó Zsuzsanna 2018. januári megjegyzése:
Ennek a cikknek az eredeti változatát 2002. első hónapjaiban írtam, akkor kezdtem el foglalkozni Budapest horoszkópjával.
2006-ban kiegészítettem a november 17-i, ünneplésre megváltoztatott dátum miatt.
2009. körül találkoztam azzal a dátummal és adatokkal, hogy milyen nagyszabású változás történt: 1950. január 01-i hatállyal, amikor a fővároshoz csatoltak 27 nagyobb települést. A név nem változott, de a terület a lakosság nagyon nagy mértékben nőtt és a közigazgatás igen nagy mértékben megváltozott. Megnéztem, megírtam a következő cikket:
------------------------
2020. januárjában fejeztem azt a tanulmányomat, amit a XX. század magyar és spanyol miniszterelnökeiről írtam. Ennek a tanulmánynak a végén arra a következtetésre jutottam, hogy Magyarországot az ikrek jegyű országok közé kellene sorolni, nem pedig a nyilas jegyű országok közé. Az ikrek - nyilas tengely ugyanúgy hangsúlyos marad.
Magyar és spanyol miniszterelnökök 1918-tól napjainkig.
---------------------------
Dr Veszprémy Márton kiegészítése: 2023.
Utánajártam a könyvtárban fellelhető adatoknak.
A történeti adatok:
Amint köztudott, a mai Budapest eredetileg három különálló város volt: Óbuda, Buda és Pest. A három város alapításának pontos dátumát nem ismerjük. Egyesítésük már az 1830-as években felmerült, ám csak a kiegyezés után került sor rá. A három város és a Margit-sziget egyesítéséről az 1872. évi XXXVI. törvénycikk határozott. A törvényt 1872. november 23-a és december 9-e között tárgyalta a képviselőház. A főrendiház december 17-én hagyta jóvá azt. Az uralkodó, I. Ferenc József december 22-én írta alá. A törvényt másnap, december 23-án hirdették ki az országgyűlés mindkét házában a délben kezdődő ülésen [1].
A városok egyesítésének tényleges végrehajtása közel egy évet vett igénybe. A folyamatnak két kiemelkedő eseménye volt. 1873. október 25-án tartották a törvényhatósági bizottság alakuló közgyűlését [2]. Ezen a napon választották meg Budapest első főpolgármesterét és polgármesterét. Az esemény jegyzőkönyvéből két óra-perc adat nyerhető ki: az ülés reggel 9 órakor kezdődött, a szavazás eredményét délután 2-kor hirdették ki [3]. A második fontos dátum 1873. november 17., ezen a napon kezdte meg működését a budapesti tanács. A közgyűlés december 3-án visszamenőlegesen megszavazta, hogy november 17-ét tekintsék az egyesülés napjának.
Paradox módon tehát annak ellenére, hogy Budapest jogi értelemben egy fiatal város, nehéz megmondani, melyik dátumot is tekintsük Budapest létrejöttének: 1872. december 23-át, 1873. október 25-ét vagy 1873. november 17-ét.
Baktay Ervin Az asztrológiai prognózis avagy A „jövőbe látás titka” című könyvében 1873. október 25-ére állította fel Budapest horoszkópját, azon belül is pontosan 10:42-re [4]. Baktay szerint ekkor történt, hogy „az odáig önálló, külön két várost, Budát és Pestet egyesítették, illetve az egyesítést ünnepélyesen kihirdették”. Az óra-perc adat tekintetében Baktay semmilyen forrásra nem hivatkozik. Mivel tudjuk, hogy aznap a főpolgármester-választás eredményét is csak délután 2 órakor hirdették ki a még folyamatban lévő közgyűlésen, igen valószínű, hogy Baktay az óra-perc adatot nem forrásból vette, hanem egyszerűen beállította az aszcendenst kb. Nyilas 18 fokra. A jegyzőkönyvben egyébként is csak egész órás adatot talált volna. Baktay a könyv írásakor az 1940-es években már nem beszélhetett elő szemtanúval sem, aki jelen lett volna az eseménynél, így a szóbeli forrás lehetőségét is kizárhatjuk.
Baktay korábban az asztrológiai hagyományra hivatkozva érvelt amellett, hogy Magyarország a Nyilas jelhez tartozik, és aszcendense Nyilas 17° és 20° között van. Baktaynak a Ptolemaioszra történő hivatkozása egyébként téves. Ptolemaiosz műveiben ilyen hozzárendelést azonban nem találunk. A Tetrabibloszban a Nyilas jelhez rendelt területek közül egyedül Κελτική jöhetne szóba, ám a kifejezés minden bizonnyal a mai Nyugat-Spanyolország területére vonatkozik [5]. Ilyen jellegű információt egyébként is hiába keresnénk Ptolemaiosznál, mivel térségünk mai államalakulatai vagy azok középkori elődjei a Kr. u. 2. században még nem léteztek. Magyarországnak a Nyilas jelhez történő rendelése a 15. század végén jelenik meg nagyjából egyidőben párhuzamosan több forrásban. [6].
---------------------
Hivatkozások:
[1] Pesti Napló 23. évf. 296. sz. (1872. december 23.)
[2] A képviselőtestületi választást szeptember 25–26-án tartották.
[3] Budapest főváros közgyűlési jegyzőkönyvei 1873–1949
https://library.hungaricana.hu/hu/view/BPSZKJ_1873/?pg=0&layout=l 1., 8.
[4] Baktay Ervin: Az asztrológiai prognózis avagy A „jövőbe látás titka”. Budapest : Sindbad Kiadó, 2001. 153.
[5] Franz Boll: Studien über Claudius Ptolemaeus. Ein Beitrag zur Geschichte der griechischen Philosophie und Astrologie. Jahrbücher für classische Philologie, Suppl. Bd. 21. (1894) 49–244., 205., Ptolemy: Tetrabiblos. Ed. F. E. Robbins. Cambridge, Mass. : Harvard University Press ; London : William Heinemann Ltd., 1964. II/3. = 134.
[6] Márton Veszprémy: Biblioteka Jagiellońska, Ms. 3225 and Court Astrology in Renaissance Hungary. In: Scientiarum miscellanea. Latin nyelvű tudományos irodalom Magyarországon a 15–18. században. Szerk. Kasza Péter, Kiss Farkas Gábor, Molnár Dávid. Szeged : Lazi, 2017. (Convivia neolatina Hungarica ; 2.) 85–94., 89.
2023. 05. 12. Dr. Veszprémy Márton
----------------------------
2023. 07. 03.