A mai napon, 2020.02.15-én hatályba lép a Büntető törvénykönyv 187.§-a, amit mostanság csak „kuruzsló törvényként” emlegettek sokan. A lényege, hogy senki sem végezhet jogosulatlanul gyógyító tevékenységet. Ezt a módosítást további törvények módosítása is követ, például a jogosulatlan címhasználatról szóló törvény, valamint a felsőoktatási törvény módosítása. Az összes vonatkozó törvény részletet kimásoltam a cikk végére, és a témában megjelent releváns cikkek linkjét is megtalálja, aki szeretne bővebben tájékozódni.
Amit az elsők között érdemes tisztázni: Az asztrológusok nem esnek a fent említett kuruzslásról szóló törvény által szabályozott tevékenységek körébe, mert az asztrológus végzettség okán nem orvosok, nem végeznek pszichoterápiát és nem végeznek nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárást. Röviden fogalmazva az asztrológusok a törvény értelmében nem gyógyítanak!
Az, aki kizárólag asztrológiai tanácsadást folytat, nem lehet a törvény értelmében kuruzsló, hiszen az feltételezné, hogy magát gyógyító tevékenységet folytató szakembernek állítaná be.
Arra viszont érdemes odafigyelni, hogy mindezt az asztrológusi tevékenységet milyen elnevezés alatt és milyen képesítésre hivatkozva végzi. Ezzel együtt ma Magyarországon nincs olyan állami felsőoktatási intézmény mely asztrológus, asztrológia, vagy bármilyen asztrológiával azonos de más címen megnevezett képzést tartana, így nincs ma Magyarországon olyan képzés, melynek megnevezésével összetéveszthető lenne az asztrológus szakma bármely szakágának megnevezése. Sem az asztrológus tevékenységről, sem az asztrológia, mint tudásgyűjtemény elméleti megszerzéséről nincs hivatalos okiratnak megfelelő állami felsőoktatási intézmény által kibocsátott bizonyítvány!
Tehát ebből következtetve ezek a jelenlegi jogszabály és törvénymódosítások nem vonatkoznak azokra, akik asztrológusok és ezt a titulust viselik, tüntetik fel, vagy használják tevékenységük megnevezésére! (NEM JOGI ÁLLÁSFOGLALÁS, hanem jogszabály értelmezés!)
Ennek a cikknek azonban mégis van létjogosultsága, mégpedig az, hogy amikor az asztrológus végzettségéről bizonyítványt, oklevelet, tanúsítványt kap valaki, akkor annak nem szabad megtévesztésre alkalmasnak lennie! A közelmúltban – több, mint 100 éve – nem volt állami felsőoktatási intézmény, mely asztrológus képzést folytatott volna. Minden intézmény, gazdasági társaság, civil szervezet vagy akár alapítvány az állami rendszeren kívüli oktatást nyújtott. Ez nem a tudás értékét minősíti, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogy a „diplomás asztrológus”, vagy az „okleveles asztrológus” titulusok miatt akár szándékos megtévesztéssel, esetleg, ha ebbe anyagi ellenszolgáltatás (haszonszerzés) is szerepet játszik akkor csalással is vádolhatják azokat az asztrológusokat, akik ezt a titulust viselik. A biztonság kedvéért érdemes ezeket az elnevezéseket kerülni. Hangsúlyozni érdemes, hogy úgy a nagy számok törvénye alapján, mint a valós kockázatot tekintve nagyon kicsi az esélye annak, hogy valakit emiatt megvádoljanak, de jobbnak látom, ha itt leírva is szerepel az, amit Dr.Kadlot Erzsébettől személyesen kérdeztem, és válaszként kaptam a témában tartott konferencián (2020.02.07.), ahol ő volt a büntetőjogi szakértő és a törvénymódosításokkal kapcsolatos bünetetőjogi szempontokról is ő tartott előadást. Az ő szakmai véleményét tolmácsoltam itt, ami nem minősül jogi állásfoglalásnak!
A vonatkozó és a napokban módosított törvények:
A Szabálysértésekről szóló 2012. évi II. törvény ír a jogosulatlan címhasználatról, amiben meghatározza, és lehivatkozza, hogy milyen megnevezéseket szabad használni, valamint a 2011.évi CCIV. törvény (Felsőoktatási törvény) mely meghatározza, hogy milyen címek szerezhetőek ma Magyarországon és azoknak milyen formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelniük. Ennek értelmében közokiratnak számít a felsőoktatásban szerezhető oklevél. Ugyanez a törvény jelenti ki, hogy „Nem lehet az e törvény által szabályozott tudományos fokozattal, címmel vagy rövidítéssel összetéveszthető tudományos fokozatot vagy címet adományozni, illetve az e törvény által szabályozott szakképzettséggel, tudományos fokozattal, címmel vagy rövidítéssel összetéveszthető szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést használni.”, továbbá ez a törvény nyilatkozik a szakképzettségek, tudományos fokozatok, címek, rövidítések adományozásáról, illetve használatáról.
Kérdezhetjük, hogy ez ugyan miért érint minket asztrológusokat?
Szerintem nagyon is érintve vagyunk, mert nincs olyan anyaintézmény, akár felnőttképzési jegyzékbe vett képzés, akár állami képzés, mely akkreditációt jelenthetne az asztrológus képzések számára. Tehát akárki akárhol, akárkitől tanul asztrológiát, az arról kapott igazolásnak, elismerésnek nem szabad összetéveszthetőnek lennie semmilyen hivatalosan létező okirattal sem formai sem tartalmi szempontból (például alakiságát tekintve nem lehet azonos a neve, az elrendezése, a pecsét elhelyezés stb.). Ez elsősorban az oktató felelőssége, hiszen ő állítja ki a végzettség igazolására is alkalmas iratot. Csak felvetésként írom, hogy ideje lenne néhány szakmai fogalom rögzítésének, mint ahogy annak is, hogy egységes legyen a képzések teljesítésének kritérium rendszere, megkockáztatom akár a képzések felépítése is. Ezzel lehet, hogy könnyebben lehetne kiszorítani azokat a „gyorstalpaló” tanfolyamokat, melyek az általuk kiállított iratokkal gyakorlatilag azonos szintre emelik azt a tudást, amit pár alkalom alatt átadnának azoknak a szakembereknek a tudásával, akik hosszú éveket fektettek az asztrológia komoly színtű elsajátításába.
Kérdezhetjük, hogy most mi lesz a korábban szerzett papírjainkkal?
A személyes véleményem, hogy nem annulálódnak a végzettséget igazoló oklevelek és diplomák, ahogy a tanúsítványok sem, de ezekkel kapcsolatban óvatosan járnék el, és azokon a fórumokon (honlap, blog, facebook profil, más social-média felület stb.), ahol az igazolások láthatóak, megfelelően leírnám, hogy milyen intézmény, mikor és milyen időtartamú oktatásban való részvétel alapján, esetleg záróvizsga alapján állította ki. Kicsit hosszabb, és „magyarázkodósabb”, de a félreérthetőséget – végső soron a megtévesztés szándékosságát – szinte ki lehet zárni.
Ezzel együtt felnőtt emberek vagyunk, akiknek van felelőssége a segítői és tanácsadói szakmájában, de a klienseink is felelősek a segítőik és tanácsadóik megválasztásában, és ha a segítő vagy tanácsadó magáról transzparens módon elérhetővé teszi a valós adatokat és információkat, akkor védettséget tud kialakítani a saját maga és a kliens számára is.
A konklúzió tehát az, hogy érdemes frissíteni a honlapokon szereplő titulusokat, a végzettségeket és nem utolsó sorban érdemes precízen megfogalmazni, hogy a végzett tevékenység során mivel találkozik a kliens. Például: milyen gyakorlat szerint folyik a tanácsadás (elemzés) vagy mit kínál a szakember eredményként, ami elérhető a szolgáltatása által. Ennek megfelelő lehet az is, ha az asztrológus kinyilvánítja, hogy mire nem alkalmas az általa végzett tevékenység, és ezzel elhatárolja magát azoktól a Büntető törvénykönyvbe foglalt gyógyító tevékenységektől, melyeknek a végzéséhez speciális törvényileg meghatározott végzettséggel és jogosultsággal kell rendelkezni. (pl: amit csinál az nem pszichoterápia, máshogy fogalmazva nem végez pszichoterápiát, esetleg, amit végez, az nem helyettesíti a pszichoterápiát.) Az már csak egy kisebb adalék, hogy kikötheti, hogy nem tud fogadni olyan személyeket, akik mentális betegségük vagy állapotuk okán pszichoterápiára vagy orvosi ellátásra szorulnak.
Mivel ezek mindenkinek az egyéni megítélésére tartoznak, hogy milyen felelősséget tud vállalni a klienseivel kapcsolatban az utolsó „adalék” mondat már inkább a kompetencia határok helyes felismerésében segítheti, és óvhatja az asztrológust azoktól a kellemetlenségektől, amik abból következhetnek, hogy mentális betegséggel küzdő vagy ne adj isten pszichotikus állapotban lévő klienst enged a tanácsadásba.
A témában megjelent cikkek időrendi sorrendben:
2020.01.13. – Alimento blog – Kuruzslás
2020.02.07-i Mental for csoport: Pánik vagy helyzet konferencia videóanyaga
2020.02.08. – Index cikk – Ártatlan szakemberek válhatnak a kuruzslóellenes harc áldozatává
2020.02.10. – Kormány hírek – A büntetőtörvénykönyv módosítása a pszichológusokat és a szakképzett segítőket is védi a kuruzslók ellen
2020.02.14. – HVG cikk – Úgy hoztak törvényt a kuruzslók ellen, hogy épp az ő működésük maradhat zavartalan
A Mental-For csoport A mentális segítő jogbiztonságáért – Facebook profilja
A cikkben említett törvények beidézése – forrás: Nemzeti Jogtár
Kuruzslás:
Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen
a) az orvosi gyakorlat,
b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy
c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati
eljárásai körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabaságvesztéssel büntetendő.
Jogosulatlan címhasználat:
2011. évi törvény, 137/A fejezet, 183/A § 1. bekezdés a), c) és d) pont
137/A.464 Jogosulatlan címhasználat
183/A. § (1)465 Aki mások előtt
a) – a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott cím kivételével – őt meg nem illető címet használ,
b) kitüntetést vagy egyenruhát jogosulatlanul visel,
c) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést szándékosan, megtévesztésre alkalmas módon jogosulatlanul használ,
d) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott szakképzettséggel, tudományos fokozattal, címmel vagy rövidítéssel összetéveszthető szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést szándékosan, megtévesztésre alkalmas módon használ,
szabálysértést követ el.
(2) Aki közterületen, mások előtt
a) a rendvédelmi szervek, illetve a Magyar Honvédség rendszeresített egyenruháját, azonosításra szolgáló jelvényét, ezek megtévesztésre alkalmas utánzatát jogosulatlanul viseli, továbbá az e szervekre utaló feliratot, matricát ruháján vagy járművén jogosulatlanul feltüntet,
b) a vöröskereszt-mozgalomhoz tartozó vagy más humanitárius, illetve egészségügyi szervezetek jelvényeit jogosulatlanul használja, továbbá az e szervekre utaló feliratot, matricát ruháján vagy járművén jogosulatlanul feltüntet,
szabálysértést követ el.
(2a)466 Aki a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 17a. pontja szerinti, a Honvédséghez köthető megjelölést jogosulatlanul használ, szabálysértést követ el.
2011.évi CCIV. törvény, 30.fejezet, 51. § 5.bekezdés
és ugyanezen törvény 30/A.fejezet 52/B. §
30. Az oklevél
51. § (1)278 A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az előírt nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy
a) alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi vagy középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex,
b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga).
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat – a záróvizsga kivételével – nem kell alkalmazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv.
(3) Az oklevelet az (1) bekezdés szerinti nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. Ha a hallgató a záróvizsga időpontjában már bemutatta azt az okiratot, amely az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítését igazolja, az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni számára.
(4)279 Oklevél kiállítására csak az e törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézmény jogosult. Az oklevél megnevezést csak a felsőoktatási intézmények által e törvény alapján kiállított szakképzettséget és – a felsőoktatási szakképzés és a szakirányú továbbképzés kivételével – felsőfokú végzettségi szintet, doktori fokozatot igazoló okiratra lehet használni.
(5)280 Az oklevél Magyarország címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kiállító felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség megnevezését, az oklevél minősítését, a kiállítás helyét, évét, hónapját és napját, az oklevél által tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek a Magyar Képesítési Keretrendszer, az Európai Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását, valamint a képzésnek a képzési és kimeneti követelmény szerinti időtartamát. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének – illetőleg a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott vezetőnek – eredeti aláírását, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatát.
(6) A kiadott oklevelekről központi nyilvántartást kell vezetni.
52. § (1) Az oklevelet magyar és angol nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzetiségi képzés esetében magyar nyelven és a nemzetiség nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni.
(2) Az alapképzésben és mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzetiségi képzés esetében – a hallgató kérésére – az érintett nemzetiség nyelvén. Az oklevélmelléklet közokirat.
(3) Az alapképzésben és mesterképzésben, illetve az osztatlan képzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőoktatási szakképzésben kiállított oklevél – jogszabályban meghatározottak szerint – munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.
(4) A felsőoktatási szakképzésben az oklevél kiadásának előfeltételeként a képzési és kimeneti követelmény előírhatja a nyelvvizsga letételét.
(5) A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol és latin nyelvű jelölése:
a) alapfokozat „Bachelor” vagy „baccalaureus” (rövidítve:. BA, BSc),
b) mesterfokozat „Master” vagy „magister” (rövidítve MA, MSc).
(6)281 A mesterfokozattal rendelkezők az oklevelük által tanúsított szakképzettség előtt az „okleveles” megjelölést használják (okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár stb.). A mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő szakirányú továbbképzésben szakjogászként vagy a 116. § (5) bekezdésében meghatározott mesterképzési szakon oklevelet szerzettek a „Legum Magister” vagy „Master of Laws” (rövidítve: LL. M.) cím használatára jogosultak. A tanárképzésben oklevelet szerzettek a „Master of Education” (rövidítve: MEd) cím használatára jogosultak.
(7)282 Az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos, a jogász és az államtudományi szakon oklevelet szerzett személyek a doktori cím használatára jogosultak. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. pharm., dr. vet., dr. jur., dr. rer. pol.
(8) A felsőoktatási intézmény rektora – a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával – „Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae” kitüntetéssel avatja doktorrá azt, akinek a középiskolában és a felsőoktatási intézményben, valamint a doktori képzésben folytatott tanulmányai során a teljesítményét mindig a legmagasabbra értékelték, feltéve továbbá, hogy a doktori fokozatszerzési eljárás során is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A kitüntetéses doktorrá avatás részletes feltételeit a Kormány állapítja meg.
52/A. §283 (1)284 A felsőoktatási intézmény az általa vagy jogelődje által kiállított oklevelet az oklevél kiállításától számított öt éven belül visszavonja, ha az oklevelet jogellenesen szerezték meg. A visszavonásra egyebekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2)285 Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, ha az oklevél kiállítását bűncselekmény befolyásolta, és a bűncselekmény elkövetését a bíróság jogerős ügydöntő határozata megállapította, vagy az ügyészség a büntetőeljárást azért szüntette meg, mert a feltételes ügyészi felfüggesztés tartama eredményesen telt el, az intézmény az oklevelet időbeli korlátozás nélkül megsemmisíti, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot nem érint. A megsemmisítésre egyebekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(3) A visszavont, megsemmisített oklevelet a felsőoktatási intézmény bevonja. A határozatot – indokolás nélkül – a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint az oktatási hivatal honlapján közzé kell tenni.
(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti döntés ellen jogorvoslatnak van helye.
(5) Ha az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény jogutód nélkül szűnt meg az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárásban az oktatási hivatal jár el.
(6)286 A (2) bekezdés szerinti jogerős, illetve további jogorvoslattal nem támadható határozatot hozó bíróság vagy ügyészség a határozatról haladéktalanul értesíti az oklevél kibocsátóját, valamint az oktatási hivatalt.
(7)287 Az (1)–(6) bekezdés rendelkezéseit megfelelő módon az oklevélmellékletre is alkalmazni kell.
30/A.* Szakképzettségek, tudományos fokozatok, címek, rövidítések adományozása, illetve használata
52/B. § Az e törvény által szabályozott szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést csak az arra jogosult használhatja. Nem lehet az e törvény által szabályozott tudományos fokozattal, címmel vagy rövidítéssel összetéveszthető tudományos fokozatot vagy címet adományozni, illetve az e törvény által szabályozott szakképzettséggel, tudományos fokozattal, címmel vagy rövidítéssel összetéveszthető szakképzettséget, tudományos fokozatot, címet vagy rövidítést használni.
*A 30/A. alcímet (52/B. §) a 2019: CXI. törvény 10. §-a iktatta be.
2020. 02. 15.
Bodgán-Körmöczi Júlia
asztrológus
Az Asztrológusok Magyarországi Egyesületének elnöke
Megjelent az Astronovum újságban.