Dr. Veszprémy Márton: Juhász-Schlatter Viktor emlékezete
1901-1996
A magyar asztrológusok és az állambiztonság kapcsolatáról megjelent tanulmányom kapcsán Szabó Zsuzsanna, az Asztológia Páholy honlap tulajdonosa kért fel, hogy készítsek egy rövid, személyesebb jellegű írást Juhász-Schlatter Viktorról, vagy ahogy a tanítványai nevezték, Viktor bácsiról.
Nehéz feladat „személyes jellegű” visszaemlékezést írni valakiről, akivel soha nem találkoztam (Viktor bácsi halálakor hétéves voltam), és ugyanakkor még jó páran élnek, akik valóban ismerték és találkoztak vele. Ugyanakkor tény, hogy lehetőségem volt áttekinteni Juhász-Schlatter Viktor teljes asztrológiai hagyatékát, ami kevés kutatónak adatott meg.
Így hát elfogadtam a felkérést. Az alábbiakban az évszámok és az életrajzi adatok ismertetésétől eltekintek, ezeket az érdeklődő olvasó megtalálja az alábbi két tanulmányban: Asztrológusok a 20. századi Magyarországon a rendszerváltásig, és az Az asztrológusok és az állambiztonság.
Juhász-Schlatter Viktor 54 éves korában kezdett asztrológiát tanulni Eduard Lederer német származású budapesti mérnöktől és asztrológustól. Tanítványból nagyon hamar tanárrá is vált, ugyanis másfél év után kénytelen volt átvenni a betegeskedő Lederer egyik csoportját, a mester egy hónappal későbbi halála után pedig a hagyaték egy részét is megörökölte. Teljes idejét azonban csak nyugdíjba menetele után, 60 évesen tudta az asztrológiának szentelni. Asztrológiaóráit a saját lakásán tartotta minden hétköznap, kis, tízen-egynéhány fős csoportoknak. Az órákat pénzért tartotta, ám tanácsadásért soha nem fogadott el fizetséget. A képzés az iskolaév ritmusát követte, de év közben is indultak csoportok. A képzés öt évig tartott, de hűséges tanítványainak rendszeresen tartott „önképzőkör” jellegű előadásokat.
Mint Lederer-tanítvány, Viktor bácsi a Vehlow-féle iskolához tartozott, ami többek között sajátos házfelosztási eljárásairól ismert: a 30 fokos egyenlő házakról, ahol az aszcendens az első ház közepe, illetve a horizontházak, a „mundánházak” (az állatövi jelek, mint az egyes életterületek megtestesítői) és a Naptól felmért házak, a napházak párhuzamos alkalmazásáról. Viktor bácsi a direkciókat is az ekliptikán számolta 1 fok = 1 év kulccsal, így a tanítványoknak nem sok matematikára volt szükségük a horoszkópkészítés elsajátításához. Praxisában általában magyarországi születésekkel dolgozott, ilyen esetben pedig az aszcendens könnyen megállapítható volt a Lederer által tervezett „csillagóra” segítségével.
Mint minden asztrológus, Viktor bácsi is gyűjtötte a példahoroszkópokat: egyrészt személyes ismerősök, másrészt híres emberek születési képleteit. Akár ismert volt a születési idő, akár nem, a horoszkópokat előszeretettel pontosította, amiben a külső megjelenésen kívül nagy szerepet kaptak nála az ún. „Charubel-fokok”, az állatöv egyes fokaihoz írt pár soros misztikus jellemzések. (Charubel, Alan Leo, Charles E. O. Carter, Reinhold Ebertin: Csillagképek, A jegyek fokai. Sindbad Kiadó, 2002.)
Tanárként és magánemberként is komoly, szigorú, puritán életfelfogás jellemezte: példának okáért nem szívesen látta a nőkön az ékszereket és a „cicomát”, a tanítványok a lépcsőházban a második emeletre felfelé mászva hámozták ezeket le magukról. A nyilvánosságot nagyon erősen kerülte: amikor a rendszerváltás után asztrológusként tévészereplésre hívták, nemet mondott a felkérésre. Meggyőződése volt, hogy az asztrológia a beavatottak szűk körére tartozik, akik komolyan foglalkoznak vele, és nem a világi sikerért, hírnévért vagy szenzációhajhászásból. Visszahúzódó magatartását a házban lakókról készült 1962-es környezettanulmány is kiemelte.
Viktor bácsi vegetáriánus volt, sőt tojást sem evett. Lakásának ajtaját nem zárta; saját elmondása szerint egyetlen egyszer fordult vele elő, hogy hazatérve egy idegen férfit talált a lakásban. Fiatalabb korában jógát is tanult, bár ez nem vált hétköznapjainak szerves részévé.
Az asztrológiához való komoly hozzáállásával, illetve nagy számú tanítványa révén Juhász-Schlatter Viktor a rendszerváltás előtti asztrológiai élet meghatározó alakja volt, akire tanítványai ma is szeretettel emlékeznek vissza.
Juhász-Schlatter Viktornak egy könyve jelent meg, A Rádium jegyében, 1998-ban, a halála után.
2022. 04. 29.
Dr. Veszprémy Márton
FOTÓ: Juhász-Schlatter Viktor 1986. karácsonyán. Fotó: Lakatos Sándor