Csajkovszkij horoszkópja

Szerző: Végh Nóra

Csajkovszkij    

Látszat és valóság a horoszkóp tükrében

Votkinszk, 1840. május 7. 6:35

Szerző: Végh Nóra

A szerelem és a zene hevében összeforr, újra eggyé lesz mindaz, ami a hétköznapi életben széttart, s az összeomlás, a pusztulás felé vezet. Amikor sok ember egyszerre beszél, s mind mást mond, az a beszédhangon zűrzavaros érthetetlenség. Ha azonban operában halljuk ugyanezt, harmóniává áll össze még a veszekedés is.

Talán nem véletlen, hogy a múzsák is eredetileg mind a dal istenasszonyai voltak. Később osztódott fel szerepkörük a különféle költői műfajokra, melyeket kezdetben csakis énekelve adtak elő. Egyetlen kivétel volt: Uránia, a csillagászat, az asztrológia múzsája. Ő az, aki az isteni harmóniát gondolati síkon közli, s az égi szférák zenéjének összhangzatát racionális módon ragadtatja meg velünk.

Nézzük hát meg most Uránia segítségével, a többi, dalos múzsák nagy kedveltje, Pjotr Iljics Csajkovszkij szerelmeit, evilágban megtestesült múzsáit!

Nagy emberek horoszkópjai talán a legtanulságosabbak a tekintetben, hogy – életük ismeretében – megpillantsuk látszat és valóság dichotómiáját. A nagy zeneszerző Napja a Bika, aszcendense a Rák jegyébe esik. A nagykönyv szerint azt, akinek felkelő jegye a Rákba esik szereti a meghitt, családias környezetet. A látszat szerint tehát családszerető ember áll előttünk. Csupa szív és szeretet az is, amit a muzsikája is sugall. Csajkovszkij igen kedvelt egy édes, kimeríthetetlen és nagyon érzelmes dallamkincs birtokosaként. Sajátosan orosz dallamvilágú: bensőséges, fájdalmas, s olyan szívbe markoló, hogy könnyedén könnyekre fakasztja hallgatóit. A zene a komponistát tükrözi. Csajkovszkij Bika Napja ugyanis a gondokat jelölő tizenkettes házban állt: magányos, és a világtól távoli szférákban volt otthonos. Itteni létében idegbeteg, hipochonder, boldogtalanságra született ember volt. Túltett a nőkön a sírdogálásban, és undorodott a legtöbb embertől, akikkel látszólag nagyvilági udvariassággal tudott társalkodni.

Nem véletlen mégsem a muzsikája édeskés hangú megszólalása, hiszen Csajkovszkij aszcendensének ura, mely a külvilág felé mutatott arcot jelöli, az érzelmes Hold, mely fényszögben áll a szeretettel teli Vénusszal. Csakhogy ez a fényszög diszharmonikus kvadrát. A szerelembe így mindig, szinte törvényszerűen kódolt a csalódás lehetősége. A szülött, a mámorító percekből kiébredve döbbenten és undorral veszi észre, hogy kit is szeretett valójában.

A másik árulkodó fényszög a szerelem házában álló Jupiter. A nagy szerencsebolygó természetesen itt is bőséget hoz: a szerelmi kalandokban és partnerekben. De jelzi a kreativitás végtelenségét, a nagy tehetséget is. Csakhogy ez a bolygó is „terhelt”: szemben áll a gondok házából ható Marssal és a Nappal, s ezt a feszültséget keltő fényszöget még a Neptunusz kvadrátja is fokozza. Igaz, a Neptunusz lágyságot és idealizmust kölcsönöz az amúgy kifejezetten törvénytelenséget és agresszióra való hajlamot jelölő szembenállásnak, ráadásul a szellem házában állón pozitív kicsatolásra ad lehetőséget a szülöttnek. Merthogy Csajkovszkij életében nem is lehetett más a szerelem, mint törvénytelen. A nagy zeneszerző ugyanis a saját neméhez vonzódott.

E tény is csak tükre annak a képnek, amit a radix horoszkóp vetít elénk: hatalmas feszítő erők hányták Csajkovszkij lelkét, amint azt a sok kvadrát és szembenállás jelzik. De amennyire átok is volt ez, a muzsikájában mégis átszellemült, és áldássá is vált minden borzalom, amin ő maga személy szerint átment. Talán ezért is vonzódott annyira a mesékhez, mert azokban ugyanez a varázslat történik meg minduntalan.

A mese, amikor megvalósul

A feleségével való megismerkedése is egy mese volt, ahogy elkezdődött 1877-ben. Csajkovszkij épp az Anyegin témáján kezdett el dolgozni. A toposz ismert: a fiatal lány levelekkel ostromolja az érett férfit. S éppen ekkor kezdte magát Csajkovszkijt is ostromolni leveleivel egy nálánál tíz évvel ifjabb leány, Antonyina Miljukova. A mese és a valóság döbbenetes hasonlósága olyan mély hatással volt a zeneszerzőre, hogy hajlandó volt találkozni a lánnyal. A vége persze házasság lett, ami talán annak is köszönhető, hogy Csajkovszkij örökké homoszexualitása kitudódásától rettegett.

Az érdekből kötött nász ellenére is, a vonzalom bizonyítható: a két ember kapcsolatának sorsszerűségét és a mély érzelmeket az is jelzi, hogy Csajkovszkij Vénusza együtt áll a lány Plútójával. Igaz, a zeneszerző rosszul hangolt Vénuszára nézve ez a konstelláció akár halálos is lehet. Ráadásul a Marsaik kvadrátban álltak egymással, ami felfokozta az agressziót a két emberben. Csajkovszkijnak a nejével való kapcsolata így lehetett egyszerre túl forró és túl hideg. Romantikusan mesés, sorsszerű megismerkedését feleségével így követte nagyon gyorsan a csalódás és az elhidegülés. Csajkovszkij ugyanis csupán barátságra vágyott, a tíz évvel fiatalabb asszony viszont állítólag nimfomániás volt. Elképzelni sem lehet rosszabb párosítást.

Ha megnézzük a zeneszerző horoszkópjában a házasság házát, az Uránusznak a Szaturnuszra, mint a társkapcsolat urára vetett rossz fényszöge előre vetíti a kapcsolat hektikusságát és a tartósság lehetetlenségét. Ám ez a Szaturnusz, jó fényszögeket kap a Vénusztól, a Plútótól és a Merkúrtól is: az asszonya lehetne akár támogatója is, e képlet szerint. Így is van, de ez már egy másik nő. Egy megfoghatatlan és légies múzsai kapcsolat, épp olyan, amilyenre Csajkovszkij mindig is vágyott. Ezt az asszonyt, érdekes módon ugyanabban az időben ismerte meg, mint tényleges feleségét.

A mese, amikor nem valósul meg

1877-ben kezdődött el különös kapcsolata Nagyezsda von Meck-kel. A 46 éves gazdag özvegyasszonnyal sosem találkozott, csupán leveleztek. Rajongója volt a zenéjének, és anyagilag támogatta is őt. Tizennégy éven át volt nagylelkű mecénása, és levelező lelki, szellemi társa a szerencsétlen embergyűlölőnek. A távolról mindig szemmel tartották egymást színházi páholyaikból, és a legenda szerint egyszer, véletlenül találkoztak is. Állítólag irtózatosan zavarba jöttek, Csajkovszkij megemelte a kalapját, Nagyezsda pedig minden ízében reszketni kezdett. Végül mindketten elmenekültek. Szerelmük így teljesen plátói maradt, ám számtalan műve forrása volt mégis. A zene éteri magaslatában megvalósulhatott az a lehetetlen, amire a hétköznapi életben képtelen volt a művész: az együttlétre egy nővel.

És a valóság

Pedig a fizikai síkon Csajkovszkij valószínűleg egészen más: szerelmi élete gazdag és szenvedélyes lehetett, ám örökös bűntudat forrása. A szerelem házában, a túlfűtött Skorpióban álló Jupiter fényszögben a csöppet sem éterien szerető Bika Marssal, és kvadrátban a minden szokatlanságra képes Vízöntő Neptunusszal szinte előírja szülöttjének az extrém szexualitást. Ám az alkotóerő és a képzelet gazdagságát, a zenei egzisztenciát is e fényszögek jelzik. Kétségtelen a kapcsolat a zenei zsenialitás és a szexuális energiák között. Mint ahogy az elvetett társ (Szaturnusz a társkapcsolat házának ura) és a létminőséget jelentő egzisztencia (Uránusz a Halakban, a karrier házában) között is, minthogy e bolygók fényszögben állnak. Mintha az éteri emelkedéshez, a muzsika megszületéséhez szükségszerű lett volna szegény Antonyina Miljukova eltaszíttatása és züllése, ahogy azt az Uránusz fentebb leírt helyzete mutatja. A volt nej ugyanis válása után prostituálódott, majd elmegyógyintézetbe került. Az ő zuhanása volt a nagy zeneszerző felemelkedésének tükörképe. Árnyéka.

                                                               Végh Nóra